Kevés önkormányzat hajlandó elfogadni, hogy az állatvédő szervezetek nem tudják befogadni az összes állatot, mert jelenleg is két-háromszoros teltházzal dolgoznak működnek. Jelenleg Magyarországon az állatvédők kb. 32.000 állatot látnak el, miközben kb. 500 ezer kóbor kutya és 3 millió kóbor macska van utcákon. Minden településnek magának kell a feladatot felvállalnia. Mivel a kóbor állat probléma állami és így közfeladat, minden településnek magának kell vállalnia azt, hogy aktívan részt vesz – az általában évek óta nem kezelt – probléma megoldásában. Elsődleges cél, hogy minden település esetében a rászabott, legmegfelelőbb megoldást válassza, ami település specifikus. Aktív részvétel és akarat nélkül nem lehet közelebb kerülni a helyzet kezeléséhez. Minél tovább halasztjuk a megoldást, annál több állattal kell számolnunk. A szaporodás már nem tavaszi-őszi folyamat, hanem egész éves. 

A folyamat lépései

1. A település állatállományának felmérése, melyhez kérdőívünk adhat segítséget. A legtöbb felelős szemlélettel rendelkező településen ezt közmunkás vagy állatjóléti referens végzi. (Az ebösszeírás adhat alapot, de tapasztalatunk szerint a valóságtól nagyon messze áll az önbevallás alapján gyűjtött állatszám.)

• • Részletes felmérés az állatállományra és a kóbor állat helyzetre vonatkozóan.
  • A teljes kutya és macska állomány nagyságának meghatározása 

2. Az összes lehetőség körbejárása: Eddig milyen megoldásokkal próbálta az adott önkormányzat kezelni a helyzetet, és milyen eredményekkel. Lakossági szinten áttekintendő milyen intézkedések jelentek meg, milyen az adott település lakossági összetétele annak szociális helyzete alapján, milyen külső források vonhatóak be a megoldási lehetőségeket figyelembe véve (például helyi vagy közeli állatvédelmi szervezet jelenléte, kapacitásai, állatok elhelyezése, állatorvosi rendelők megléte, elérhetősége stb.).

3. Annak felmérése, hogy a beavatkozás hiánya miatt, mekkora mértékűvé vált a probléma, mi a kiindulópont. (Lásd. A kóbor állat probléma súlyossági fázisai című cikkünk)

4. A felelősök kijelölése. Tanulmányozni, hogy kinek milyen jogköre és jogalkalmazási lehetősége van. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Kormány elsőfokú állatvédelmi hatóságként a jegyzőt jelöli ki. A jegyző az állatvédelmi hatósági jogkörét az alábbi esetekben gyakorolja:

• Állattartással összefüggő általános szabályok érvényesülésének ellenőrzése, betartatása, jogsértés esetén szankció alkalmazása, állattartása korlátozása, megtiltása.
• Ebrendészeti feladatok ellátása – ebösszeírás végzése, ebnyilvántartás vezetése.

5. Szemléletváltás: a likvidálás nem hozza meg az állatok számának csökkenését, mert a lakosság visszatölti. A nemzetközi jógyakorlatok egyértelmű, hatékony megoldási javaslatokat adnak a megelőzésre fókuszálva. A további szaporodások megakadályozásához állatorvosi beavatkozás szükséges. Ehhez szükség van állatra és állatorvosra és jól kidolgozott programra. Nincs szükség állatvédő szervezetre.

6. A problémás egyedek megnevezése és azonnali ivartalanítása (vemhes állatok elsődlegesen).

7. Piramisszerű ivartalanítások szervezése (lásd. Mit tehetnek a település döntéshozói? című cikkünk)

Lehetséges programok a kapacitás függvényében 

8. Kompetencia program a településen. A település vezetőinek aktív részvételével és a lakosság bevonásával valósulhat meg sikeresen (probléma megfogalmazása, felismerése, a megoldási lehetőségek alkalmazása). 

9. Lakosság megszólítása szemléletformáló programmal, az önkormányzat és a helyi koordinátorok segítségével. Az ivartalanítás egyik sarkalatos pontja, hogy a lakosság mennyire együttműködő. 

10. Gyermekérzékenyítő programok gyermeknevelési intézményekben (pedagógiai program, állatasszisztált jelenlét, előadások).

Cselekvési terv kidolgozása, mely a fenti adatok ismeretében kerülnek kidolgozásra. Például a 3-as és 4-es fázisba tartozó települések esetében pár lehetséges lépés, irányadónak:

Mihamarabbi ivartalanítás, mely megakadályozza a helyzet romlását és jelentős további anyagi kiadásoktól is megkímél. 

A 3-as fázisban a befogásnak minimális költsége van, hiszen a lakosok át tudják adni. Az utógondozás is megoldott, van hova visszahelyezni. A jogi szempontok is minden esetben rendezettek.
Javasolt egy ideiglenes lábadozó állomás felállítása, hogy ne csak 6 hónapban (jó időben) lehessen végezni a műtéti beavatkozásokat. Esetleg egy átmeneti megfigyelőállomás felállítása – pár problémás egyedre fókuszálva.

A költségek csökkentése és a monopol árak megszüntetése érdekében több állatorvos bevonása javasolt a projektbe, akik értik a társadalmi felelősségvállalást. Szerepvállalásuk elengedhetetlen, hiszen beavatkozást csak ők tudnak végezni.  A lakosság szempontjából is fontos, hogy megfelelő szakértelemmel rendelkezzen, hiszen a lakosság szeretett állatáról van szó.
Kötelező a teljes állomány megjelölése mikrochippel, ami társadalmi felelősséget vállaló állatorvos esetében pár száz forinttól elérhető. 

A gazdás állatokat mihamarabb ivartalanítani kell, kiemelten kezelve a vemhes állatokat, majd a kerítéssel nem rendelkező gazdás állatokat. A gazdás, kerítéssel rendelkező állatok esetében pedig megszüntetni a kóborlást.

Bár a probléma megoldása a gazdátlan kutyák és macskák mihamarabbi likvidálását diktálná, ez egy esetben sem vezetett eredményre. Egyrészt a lakosság (tulajdonhoz való jogával élve) visszatölti a problémás állományt, másrészt a természetből adódó természetes szaporodás útján is újra generálódik. Így minden tanulmány és tapasztalat azt támasztja alá, hogy a megelőzésre fektetett hangsúly rövid távon megállítja, majd megoldja a kóbor állatok problémáját, amennyiben csökken a folyamatos utánpótlás a gazdás lakosság részéről.

Felmérési segédlet

A jogszabályok az önkormányzatok kötelező feladatává teszik a kóbor állatok befogását, és az ebrendészeti feladatok ellátását. Az első számú helyi állatvédelmi hatóság a jegyző, és feladatköre sokféle fellépési lehetőségnek ad teret. (Lásd. Önkormányzatok lehetőségei című cikkünk).
A település helyzetének felméréséhez szükséges kérdések. Amennyiben nincs elérhető adat, így azt fel kell mérni.

TELEPÜLÉS ADATAI

• Település neve: 
• Vármegye:
• Lakosok száma: 
• Háztartások száma:
• Hátrányos helyzetű lakosok száma:
• Gyermekek (14 év alattiak) száma
  

ÁLLAT ÁLLOMÁNY

• Végeznek a jogszabályokban előírt ebösszeírást? (egyedek nemének, saccolt korának, vélhető fajtájának, állapotának nyilvántartásba vétele)
• Milyen gyakran? (a jogszabályok 3 évenkénti összeírást jegyeznek)
• Lejelentik az adatokat?
• Kb. hány kutya található a településen?
• Ez becsült vagy összeírt szám?
• Milyen a nyilvántartott kutyák nemének aránya? 
• Hány kutyának van chipje?
• Hány kutyának van érvényes, kötelező, veszettség oltása?
• Kb. hány macska található a településen?
• Ez becsült vagy összeírt szám?
• Rendelkezik az önkormányzat chipleolvasóval?
• Használják-e az ebregisztert? (mint állatvédelmi hatóság van hozzáférésük)
• Mint állatvédelmi hatóság, milyen feladatokat végez a jegyző a településen

KÓBOR ÁLLAT HELYZET

Probléma definiálása:

• Milyen kutyák és macskák találhatóak a településen, hogyan lehet őket csoportosítani (kóbor, kóborló, gazdás kijárós, gazdás bent tartott stb.)
• Hány kóbor vagy kóborló kutya található a településen? (hány kutya van utcán: tehát amely szaporodhat, támadhat, élelmet kell keresnie… stb.)
• Mennyi a ténylegesen problémás egyed a településen? Mi számít problémának?
• Érkeznek lakossági bejelentések? Milyen jellegűek?
• A kóbor vagy kóborló gazdás macskák okoznak-e problémát? (pl. óvoda udvar, homokozóba piszkítás… stb.)
• A jegyző, mint elsőfokú hatósági törvényességi felügyelő, felszólítja, vagy bírságolja-e a gondatlan állattartókat? (jogszabály szerint több százezer forinttal bírságolható a kijárós kutyák gazdái/ chip, oltás hiánya esetén szankciók kiszabása kötelező/ a jegyző kötelezhet ivartalanításra, sőt eltilthat az állattartástól stb.)
• Ha nem szabnak ki pénzbírságot, akkor miért nem?
• Más jogszabályok megsértése esetén szabnak ki szankciót? (építési, köztisztaság, közbiztonság rendelet betartása)
• Ha igen, mikor és miért? Súlyosabb az a probléma, mint a kóbor állat probléma?

Helyzetkörkép:

• Jelenleg hogyan kezeli az önkormányzat a kóbor állat problémát?
• Van-e ebrendészeti (gyepmesteri) teleppel vagy állatvédelmi szervezettel szerződése?
• Van-e saját ebrendészeti telepe?
• Mekkora összegért végzik a különböző szerződött partnerek (ellátók) a feladatot, s az összeg milyen konkrét szolgáltatás elvégzését jelenti?
• Évente mekkora költséget fordítanak kóbor állat befogásra?
• Milyen források (humán erőforrás, költségvetés) állnak az önkormányzat rendelkezésre a probléma kezelésére?
• Milyen költségvetésbe került a teljes fenntartása?
• Végeznek-e lakossági felvilágosítást a felelős és törvényes állattartásról?
• Hallottak-e, részt vettek-e a Magyar Falu programban?
• Hallottak-e a TNR (befogás – ivartalanítás – visszahelyezés) programról?
• Terveznek-e a költségvetésből, vagy más anyagi forrásból ivartalanítási akciókat?
• Hajlandóak lennének-e felelős állattartással kapcsolatos kidolgozott, s már nagyon sok településen sikeresen alkalmazott prevenciós programokban együttműködni a helyzet hosszú távú rendezése érdekében?

Infrastruktúra:

• Van-e állatorvos a településen?
• Van-e ivartalanítási szolgáltatást nyújtó állatorvosi rendelő a településen?
• Hány km-re található ivartalanítást végző állatorvosi rendelő?
• Van-e a településen bevonható állatvédő szervezet, vagy helyi állatbarát?
• Hogy hívják?

KATEGORIZÁLÁS

Melyik kategóriába sorolja a településük a kóbor állat helyzet súlyossági fázisai alapján? 
Kóbor állat probléma súlyosságának fokai:
https://mindentazivartalanitasrol.hu/kobor-allat-problema-sulyossagi-fokai/