Állatvédelmi szervezetek Magyarországon
Állatvédelmi (vagy állatvédő) szervezeteknek nevezzük a hivatalosan, bíróság által bejegyzett, állatvédelmi tevékenységet vállaló civil egyesületeket és alapítványokat. Hazánkban 7521 állatokkal és állatvédelemmel foglalkozó szervezet működik országszerte, ebből 496 nonprofit szervezet2 végez aktív állatmentő feladatokat.
Állatvédő szervezetek fő tevékenységei
Állatok mentésével és gondozásával foglalkozó szervezetek:
Kutyák mentését végző szervezetek száma:
412 db – ebből 261 db csak kutyamentést végző szervezet
Macskák mentését végző szervezetek száma:
235 db – ebből 84 db csak macskamentést végző szervezet
Speciálisan egy-egy kutya- vagy macskafajta mentését végző fajtamentő szervezetek száma:
76 db
Kimondottan kisemlősök mentését végző civil szervezetek száma (egyre többször vállalják be a más állatokat mentő szervezetek a kisállatok – például nyulak, tengerimalacok, vadászgörények, egyéb rágcsálók – mentését is):
10 db
Egzotikus vagy vadállatmentést végző civil szervezetek száma:
41 db
Gazdasági állatok mentésére szakosodott civil szervezetek száma:
26 db
Madárvédő és madármentést végző szervezetek száma:
43 db
Állatvédő szervezetek feladatai
Az állatvédő szervezetek régóta az alapfeladatokon túl, erejükön felül teljesítenek:
Alapfeladatok
➥ Saját forrásait mérlegelve a beteg, rászoruló állatok befogadása, rehabilitálása, örökbeadása és utánkövetése
➥ A saját meglévő állomány napi gondozása: takarítás, etetés, szocializáció, rehabilitáció, etológiai sajátosságok mentén a szükségletek kielégítése
➥ Napi operatív feladatok: adminisztráció, forrásteremtés, élelem és állatorvosi költségek előteremtése, vezetői tevékenység
Rájuk testált feladatok
➥ Lakossági és önkormányzati nyomás: minden kóbor és rászoruló állat befogása és befogadása
➥ Befogadott állatok teljes ellátása, kötelező oltás és mikrochip
➥ Állatvédelmi jogszabályok érvényesítése
➥ Lakossági megkeresések ellenőrzése
➥ Közterületen lévő állat problémájának megoldása
➥ Kóborló állatok hazajuttatása vagy elhelyezése (regisztrációs adatbázis betekintési lehetősége hiányában)
➥ Gazdás beteg és kóbor állatok állatorvosi költségeinek finanszírozása
➥ Szaporító telepek, felszámolások, illegális lefoglalások állatainak befogadása és tartása
➥ Szaporítók, állatviadalok állatainak önköltségen történő rehabilitálása
➥ Hagyatéki állatok befogadása
➥ Ebrendészeti telepekkel kötött szerződéses viszony
És itt még nincs vége…
Kényszerűen felvett új alapfeladat:
A civil szervezetek kényszerből vállalnak kulcsszerepet a kóbor állat krízis menedzselésében. A meglévő feladataik mellett kénytelenek aktívan részt venni a kóbor és gazdás állatok ivartalanításában is amely nemcsak újabb pénz- és erőforrásokat igényel, de elengedhetetlen, hosszú távú megoldást jelent a kontrollálatlan szaporulatok és az újratermelődő kóborállat-állomány problémájának visszaszorításában.
Feladataikat és leterheltségüket figyelembe véve az állatvédő szervezetek befogadóképessége számokban:
Az állatvédelmi szervezetek csak egy része üzemeltet állatotthont. Több lehetőséget kapnak az állatok a szocializációra, ha ideiglenes gondozónál, családban, egyéni figyelem mellett rehabilitálódhatnak.
Különbség van a budapesti és vidéki állatvédő szervezetek helyzetében is.
A budapesti és pest vármegyei szervezetek jellemzően:
-
-
Erőforrásaik jelentősebbek, különösen az önkéntes munkában (humán erőforrás)
-
Kiemelt lakossági figyelmet kapnak, könnyebb támogatói bázist kiépíteniük
-
-
- Az örökbefogadások aránya magasabb, sikeresebb
-
- Felelős állattartás felül reprezentált a lakosság körében
-
- Egy-egy szakterületre specializálódott szervezetek jönnek létre (pl. csak ivartalanítást végeznek)
Vidéki állatvédő szervezetek esetében:
-
- Az erőforrások nagyon limitáltak
-
- Költségvetésük alacsony, nincs lehetőségük fejlesztésre
-
- Szakmai továbbképzés lehetősége helyben nem adott
-
- Kevesebb az elérhető állatorvos, így költségesebb az állatok egészségügyi ellátása is, több kistelepülésen csak idős és elavult tudással bíró állatorvos praktizál
-
- A nyugati országrészben bejegyzett szervezetek több támogatásban részesülnek külföldről, sokszor ők biztosítják az élelmet, felszerelést a hátrányos helyzetű régiókban működő szervezeteknek
Támogató szervezetek és közösségek
Állatvédelemmel a mentő szervezeteken felül még számos más jellegű szervezet foglalkozik: ernyőszervezetek, közösségépítők, szemléletformálást végző vagy kimondottan állatvédőket vagy gazdákat támogató szervezetek is.
Működnek olyan civil szervezetek is, melyek szintén állatokkal dolgoznak: például állatasszisztált és terápiás szervezetek, rehabilitációs, fizioterápiás szervezetek, állatkórházak, ebtenyésztő szervezetek, fizioterápiás, kutató, mentő, segítő kutyás egyesületek és alapítványok.
Mindent összevetve, a szektorhoz társítható normatív támogatások nélkül és lehívható források hiányában egy egész ország állatvédelmét az állatvédő szervezetekből felfűzött gerincre építeni nem reális lépés. Az állatvédelmi szervezetek nem az egész állatvédelem terhét kívánják a megroppant gerincükön vinni, hanem aktív szakmai résztvevői, közreműködői szeretnének lenni egy átgondolt cselekvési terv mentén megvalósított folyamatnak, annak megalkotásának és végrehajtásának egyaránt, ami a napjainkra már tarthatatlan helyzet normalizálását célozza.
1 Magyarország Bírósága link: www.birosag.hu
2 A Hangya Közösség Alapítvány adatbázisa alapján. Más adatforrás nem elérhető.
