A kóbor állatok a mi felelősségünk
Álljunk ki az ÁLLATOK VILÁGNAPJÁN a kóbor állatokért!
Változásra van szükség! Csatlakozz hozzánk azokért, akik nem tudnak magukért szót emelni!
Több mint 500.000 kóbor kutya és 3 millió kóbor macska él az utcákon, miközben a teltházzal működő állatvédő szervezetek csak 1%-uk (32.000 állat) elhelyezését tudták megoldani. A leghatékonyabb megoldás egyben a legköltséghatékonyabb megoldás is. És nem jár az állatok életének kioltásával sem.
Miért fontos?
A kóbor állatok helyzete ma már túlmutat az állatvédelem határain. Nem lehet úgy tenni, mintha nem létezne. Ez a mi felelősségünk is. Minél többen vagyunk, annál hangosabban tudjuk képviselni: a kialakult problémát már nem tudják az állatvédő szervezetek egyedül megoldani.
Mi a megoldás?
Megfelelő forrásokból a probléma pár év alatt rendbe tehető, megelőzéssel a folyamat megállítható! Változásra van szükség, mert miközben várunk, a kóbor állatok kontrol nélkül tovább szaporodnak és szenvednek. Minden szerepvállalónak (állam, önkormányzat, állatorvosok, gazdik) fel kell ismernie a felelősségét és az egyetlen megoldásra, a megelőzésre fókuszálnia.
Mutassuk meg, itt vagyunk és nem hagyjuk magukra az állatokat!
Csatlakozz azokhoz, akik nem nézik tétlenül!
Nem kell, hogy 3 és fél millió kóbor kutya és macska szenvedjen utcákon, közterületeken!
Ha regisztrálsz, máris egy vagy azok közül, akik kiállnak a felelős megoldásokért.
Töltsd ki, ha egyetértesz a kóbor állatok növekvő számának megelőzésével!
A kóbor állat populáció növekedése
A kóbor állat fogalma Magyarországon szélesebb tartalommal bír, magába foglalja az emberi felelőtlen magatartásból származó egyedeket is. A társadalom kóbor állatoknak elsősorban a gazda nélkül született és nevelkedett, emberi kontaktusban nem részesült állatokat tartja. Ez a kóbor macskákra teljes mértékben igaz, a gazdátlanul született állatok teszik ki az állomány nagy részét. Számuk kontrol nélkül folyamatosan és drasztikusan növekszik.
Kutyák esetében a kóbor állatok jelentős része még a lakosságtól származik és csak most kezd kialakulni a kóbor állatok valóban utcán élő része. Ezért fontos esetükben a mihamarabbi fellépés. Még megállítható! Ne legyünk a kóbor kutyák országa. Közöttük jelentős azon egyedek száma, melyek egykor gazdás állatok közül kerülnek ki. Ide soroljuk a kitett vagy magára hagyott állatokat, valamint az elveszett állatokat is. Létezik egy “kóborló” kategória azokra a gazdás kutyákra, melyek elhanyagoltak, “kijárósak” – például kerítés nélküli ingatlanokról – és így nem gondoskodnak róluk gazdái (többek között nem kapnak rendszeresen élelmet, vizet vagy állatorvosi ellátást sem).
Jelenleg több mint 500 000 gazdátlan kutya és mintegy 3 000 000 kóbor macska él Magyarországon. A hazai állatvédő szervezeteknél a kóbor kutyák csupán kevesebb mint 5%-a lenne elhelyezhető. A macskák számára pedig csak 9 000 férőhely létezik, ami az 1%-ot sem éri el. A valóságban ezek a helyek is már rég beteltek, az állatotthonok jelenleg is többszörös teltházzal működnek. A gazdás és gazdátlan ivaros állatok ráadásul akár évi 2-3 új alommal növelik az állatok számát, ami végtelen körforgáshoz vezet, hiszen közülük sokan szintén az utcára vagy a menhelyekre kerülnek.
Hogy is van ez?
Egy nőstény ivarú kutyának vagy macskának évente két-három alkalommal átlagosan 5-8 kölyke születhet. A nemzetközi számítások általában 5 kölyökkel számolnak vemhességenként. Mindkét faj már a 4-6 hónapos kortól ivaréretté válhat. Így akár 5 éven belül 12 ezer utódot is létrehozhat. Az is általános probléma, hogy míg korábban tavaszi és őszi párzási hullám volt megfigyelhető, addig napjainkban már teljes évre kiterjed az ivarzás folyamata. Egész évben folyamatossá vált a vemhesülés és az új almok létrejötte.
Miért fontos, hogy mindannyian foglalkozzunk vele? A menhelyek, állatvédő szervezetek nem tudnak egyedül megbirkózni a problémával, és ha félre fordítjuk a fejünket, a kóbor állatok száma gyors ütemben növekszik tovább.
Kép forrása: Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, https://www.facebook.com/kozosugyunkazallatvedelem/videos/1179433300344386
Ki a felelős a kóbor állatok körül kialakult helyzetért?
A kóbor állat kérdés, közfeladat, ezért az állam hatáskörébe tartozik. A magyar jogszabályi környezet európai szinten is kimagasló, de az állam aktív szerepvállalása nélkül ez önmagában kevés. Magyarországon a finanszírozás és a jogalkalmazás területén vannak a legnagyobb hiányosságok, ami akadályozza a hathatós kivitelezést.
Kevés szó esik a lakosság szerepéről, pedig egyértelműen tőlük származnak a kóbor állatok. Magyarországon a felelős állattartás kevéssé alkalmazott fogalom. Ezen jogszabályok betartatásával és a megfelelő társadalmi környezet szemléletformálásával lehetne segíteni.
A probléma egyetlen lehetséges megoldása: a MEGELŐZÉS
A megoldás végtelenül egyszerű és megfelelő cselekvési terv kidolgozásával könnyen kivitelezhető, ráadásul gyors megoldást is jelentene: A gazdás és gazdátlan állatok ivartalanításával akár néhány év alatt megfékezhető lenne a végtelen és kilátástalan állatvédelmi probléma.
Kinek és miben kellene változnia a megoldáshoz?
Valójában mindenkinek. Sokan az állatvédőktől várják a megoldást. Az állatvédő szervezetek azért jöttek létre, hogy lehetőségeiket mérlegelve, felelősen fogadjanak be állatokat, akiket megfelelően gondoznak, megkapják a szükséges állatjóléti ellátást, az összes állatorvosi kezelést, ide értve a megelőzést is. Ezeket az állatokat testileg és lelkileg rehabilitálják, felelősen örökbeadják és utánkövetik sorsukat. Jelenleg az állatvédők feladata kitolódott és egyre nagyobb társadalmi teher hárul rájuk: a saját mentett állományuk gondozása mellett a kóbor állatok problémájának kezelésében is szerepet KELL vállalniuk. A legtöbb szervezet többszörösen telített létszámmal működik, és nincs elegendő kapacitásuk, forrásuk, infrastruktúrájuk a több millió mentendő állat elhelyezésére, gondozására, állatorvosi költségeire. Alapvető pénzügyi, infrastukturális és személyi erőforrások hiányoznak hozzá.
A kialakult és egyre súlyosbodó helyzet is mutatja, hogy az ebrendészeti telepek nem alkalmasak a probléma megoldására, de még csak a megfékezésére sem. A jelenleg is alkalmazott módszer, azaz az ebrendészeti telepek számának növelése, fejlesztése és működtetése nem hoz megoldást. Amíg az állatok begyűjtése és tartása folyik, addig a kóbor állatállomány folyamatosan újratermelődik. Ezek a telepek pár hét alatt betelnek. A koncepció nem ad választ az állat további sorsára. Téves úton járnak, akik azt gondolják, hogy majd az állatvédő szervezetek megoldják az ebrendészeti telepekre bekerülő kutyák átvételét. Az előzőekben bemutatott arányszámok, a teltházzal működő állatotthonok lehetőségeit látva ez nem reális elképzelés. Erre építeni, nem járható út. Ilyen esetben csak a likvidálás marad opció, ami 2025-ben minden állatjóléti és társadalmi etikának ellent mond. Ráadásul macskákat csak pár ebrendészeti telep fogad, így a kóbor állat problémára ez a fajta terv semmilyen megoldást nem ad. A cél nem az eltüntetés kell legyen, hanem, hogy ne szülessen több állat. Az újabb és újabb nem kívánt szaporulatok megakadályozására az ebrendészeti telepek nem alkalmasak.
>> Mi a gazdik felelőssége? Sokakban él az a tévhit, hogy minden megszülető kölyöknek lehet gazdát találni, pedig ez nem igaz. Jelenleg mintegy 3 000 000 gazdás kutya él Magyarországon, a lakosság által tartott macskák pontos száma nem ismert. Ha csak egyszer is kiszökik egy kutya vagy elkóborol egy macska és társra talál, egy házi kedvenc akár több tízezer életre is hatással lehet. Az aranyos kölyök kutyák szétosztogatása nem felelős döntés. Az ivartalanítás az egyetlen felelős döntés. Miért ne választanánk, amikor ráadásul az állat egészségének szempontjából jelentősen javíthatja a kedvencek életminőségét és növelheti kedvencünk élethosszát is?
Bővebb információ
>> Mit tehetnek az önkormányzatok? A helyi állatvédelmi hatóság kötelessége és felelőssége a legmeghatározóbb. A településen lévő kóbor állat probléma mértékének pontos felmérésével, a jogi keretek megismerésével és az összehangolt lakossági ivartalanítási és TNR-programok (befogás-ivartalanítás-visszaengedés) támogatásával hosszú távon fenntartható, állatjóléti szempontból is értékelhető – gyors – megoldást biztosíthatnak.
Léteznek kivitelezhető lehetőségek
>> Mit tehetnek az állatorvosok? Az állatorvosok felelősségvállalása és aktivitása kiemelten fontos a kóbor állatok problémájának kezelésében, hiszen csak ők tudják az ivartalanítással kapcsolatos beavatkozásokat elvégezni. Tevékenységük nem csupán a gazdás kedvencekre korlátozódik, kiterjed a jelentős létszámú kóbor állatra is, akik körében szintén szükséges, hogy szakember kerüljön a helyszínre. Szerencsére az elmúlt években növekszik a társadalmi felelősséget értő állatorvosok száma. A több millió szenvedő állatnak szüksége van rájuk. Ez az egyetlen út. Az állatorvosok jelenléte a probléma megoldásában kihagyhatatlan.
Az állatorvosok szerepvállalása
>> Mi az állatvédők szerepe? A nemzetközi jógyakorlatokkal ellentétben, az állam helyett hazánkban az állatvédő szervezetek vállalják a legnagyobb szerepet a kóbor állatok növekvő számának visszaszorításában. Szakmai tapasztalatukkal sok segítséget nyújthatnak, de források nélkül, többlet feladatot elvárni egy túlterhelt állatvédelmi rendszertől nem reális.
Állatvédő szervezetek helyzete
Ha nyitottak vagyunk a változásra, több millió gazdátlan állat szenvedését akadályozhatjuk meg.
Segítsd munkánkat, állj ki az Ügyünk mellett és támogasd a felelős állattartást!