Megelőzés programok hátráltató tényezői

Számos hazai állatvédő szervezet indított kísérleti projekteket, hogy kidolgozzák a leghatékonyabb cselekvési metódusokat az ivartalanítási programokban. Amiben mindannyian egyetértenek, hogy a jelenlegi helyzetben nincs egységesen alkalmazható megoldás. Ennek akadálya az állatorvosi jelenlét hiánya számosterületen, valamint a források hiánya. Mindenképp szükségeltetik az állami szerepvállalás, egy problémákat elemző és megoldási javaslatokkal élő stratégia, egy javasolt cselekvési terv forrás biztosításával. 

Kormányzati intézkedések
    •   2020. október 1. Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ovádi Pétert Nagy István az agrártárca vezetője. „A miniszteri biztos koordinálja az új veszprémi állatmenhely és kompetenciaközpont kialakítását, valamint felméri az országos kóborállat-helyzetet, és javaslatot tesz az országos ivartalanítási program kialakítására. A cselekvési tervet 2022. január 31-ig készíti el Ovádi Péter miniszteri biztos közreműködésével Nagy István agrárminiszter a kormány számára.”[1]
    • 2022. május 29. “Ovádi Pétert az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztossá nevezik ki. A kormánybiztos feladatkörében eljárva előkészíti a gyepmesteri telepek fejlesztésével kapcsolatos teendőket. A kormánybiztos tevékenységét az Igazságügyi Minisztérium szervezetében működő 8 fős titkárság segíti.”[2]

Jelenleg nincs olyan program, útmutató vagy cselekvési terv, amely iránymutatást adna az önkormányzatoknak, állatvédő szervezeteknek és állatorvosoknak a szakmailag és állatjóléti szempontból leghatékonyabb lépésekhez.

Logisztikai kihívás

Az állatorvosi beavatkozásokat több nehézség is jellemzi, ezek kiemelten jelen vannak a hátrányos helyzetű településeken.

Hátráltató tényező, hogy az állatorvosok száma vidéken jelentősen lecsökkent. Ráadásul nem minden állatorvos vállalhat ivartalanítási beavatkozást vagy a rendelője körülményei vagy az Magyar Állatorvosi Kamara által kiadott praxisengedélye alapján. Több olyan területe is van az országnak, ahol 50-60 km-es körzetben nincs ivartalanítást végző állatorvos. Ahol néhány tíz kilométeres távolságon belül nincs elérhető szolgáltatás, ott gyakorlati tapasztalat alapján, eleve nagyobb a kezelendő kóbor állomány is, de a gazdás állatok tulajdonosai sem tudják sokszor elvinni az állataikat az adott távolságon túl. Erre megoldás lehet a nemzetközi szinten kiválóan és hatékonyan működő mobil rendelők, mobil ivartalanítási állomások felállítása.

Probléma, hogy jelenleg nincs kidolgozott állatorvosi szakmai terv a hatékony, gyorsítható és állatjóléti szempontból is megfelelő, mobillá tehető tömeges ivartalanításra. Minden TNR programban résztvevő állatorvosi praxis más megoldásokat alkalmaz, ami a logisztikai oko miatt nehezen valósul meg. Legtöbb esetben az állatvédő szervezetek, önkormányzatok, gazdák a szállítás költségét bevállalva az állatorvosokhoz alkalmazkodnak.

Specializáció hiánya

Nem csak a mobilizálható beavatkozások területén vannak hiányosságok, de kevés azon állatorvosok száma, akiknek van kellő szakmai gyakorlata tömeges, nagy létszámú ivartalanításban, TNR programban. Megoszlanak a szakemberek meggyőződései, az erre specializálódott állatorvosok pedig ritkán osztják meg bevált tapasztalataikat.
Mint minden terület, ez is speciális szaktudást és eszközparkot igényel. Az Állatorvostudományi Egyetemen még mindig kizárólag a legmagasabb szakmai követelményeknek megfelelő ivartalanítást preferálják, amit elsősorban magas színvonalú rendelőkre, gazdás állatokra terveztek és magas költséggel járnak. Nincs kidolgozott metodika a közterületen, vagy szegregátumokban élő gazdás vagy gazdátlan egyedekre. Emellé társul, hogy az Állatorvostudományi Egyetemről kikerülő állatorvosoknak nincs megfelelő szakmai gyakorlata az ivartalanításokkal kapcsolatban. A nagylétszámú ivartalanítási programban alkalmazott különleges eljárások hatékony módját (pl. csak többrétegű belső varrat vagy a felszívódó varratok külső varratként való használatát, az elektrokauterrel történő beavatkozást stb.) nem ismerik.

Üzleti kihívás

Az állatorvosoknak egy vállalkozást kell fenntartható módon működtetni. Minden rendelőnek saját döntése és felelősségvállalása, hogy milyen mértékben és formában szeretne hozzájárulni ennek a társadalmi problémának a megoldásához, mint a legfontosabb kulcsszereplő.

Bár az országos ivartalanítási programok célja társadalmilag kiemelten fontos, az állatorvosok számára komoly kihívást jelenthet, ha a beavatkozásokat piaci ár alatt kell elvégezni. A gazdasági terhek, az erőforráshiány, valamint a szakmai és etikai dilemmák mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a program hosszú távon ne legyen vonzó a számukra. Amennyiben nem biztosított megfelelő anyagi és szakmai támogatás, elállnak a programban való részvételtől – ez pedig jelentősen visszavetheti az ivartalanítási törekvések sikerét.

A haladó gondolkodású állatorvosok felismerték, hogy üzleti szempontból a saját pacientúrájukra szabott áraikat külön kezeljék egy a társadalmi felelősségvállalásban szerepet vállaló ivartalanítási program árképzésétől. 

Az ivartalanítás állatorvosi díjának maximalizálása szabályozandó terület, mivel jelenleg szabadpiaci árakon végzik a beavatkozásokat és esetenként a százezres nagyságrendet is elérheti egy-egy állat ivartalanítása (például magasvemhes, nagytestű, 60 kg vagy afeletti testsúllyal rendelkező nőstény állat esetében).

Lakosság állattartási morálja

Egy sikeres országos ivartalanítási program kialakításában nehézséget jelent a gazdák hozzáállása. A gazdák jelentős százalékának nincs kapcsolata állatorvossal. Kötelező veszettség elleni védőoltással nem rendelkeznek az állatok, ahogy kötelező mikrochippel sem. Ez a morál jellemzi a felelős állattartáshoz kialakult viszonyukat is. Az állatorvosoknak más hozzáállást kell kialakítani egy nagyvárosi, értelmiségi gazdával és egy hátrányos helyzetű, leszakadó régióban élő lakossal.
Az állatorvosok azok, akik legtöbbet tehetnek a gazdás állatok ivartalanításában elért szemléletformálás területén, hiszen a kóbor állatok nagy része még mindig a gazdás állatoktól származik. Az állatorvosok felelőssége az állatvédelem területén jelentős. Pl. ők találkoznak leggyakrabban az állatkínzásokkal, mégis nagyon kevés feljelentés, bejelentés érkezik tőlük a hatóságok felé.

[1] 1271/2022. (V. 27.) Korm. határozat az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól link: https://njt.hu/jogszabaly/2022-1271-30-22
[2] Kormányzati portál link: https://2015-2019.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/hirek/miniszteri-biztost-kapott-az-allatvedelem

Olvass tovább!