Dr. Bagi Fruzsina az Állatorvos-menedzser Szakállatorvos képzésén szakdolgozatát igazán izgalmas témából készítette: „Az ivartalanítás szükségessége a magyar állatvédelemben és egy „ivartalanító praxis” létrehozásának módja egy kisállatorvosi rendelőben.”

A populációszabályozás érdekében történő ivartalanításokra országos szinten szükség van, ezért az ernyőszervezetek és szponzoráló alapítványok számára országos szinten szükség van felkészült, állatvédelmi gondolkodással bíró állatorvosokra és állatorvosi rendelőjükre.

Egy állatokkal foglalkozó állatvédelmi stratégia felépítéséhez elengedhetetlen az állatorvosi tervezés és állatorvos jelenléte. Az állatorvosnak, mint elsődleges szakembernek központi szereplőnek kell lennie egy ilyen programban. Állatorvos nélkül mindez nem működhet.

„A nagylétszámú ivartalanítások esetén viszont nagyon fontos tényező az idő, ezért amikor arról gondolkodtam, hogyan lehet gyakorlatiasan, gyorsan, biztonságosan elvégezni a műtéteket, minden egyes folyamatot lépésről lépésre kiszámoltam és igyekeztem optimalizálni. Az előkészítési fázis után, a műtéti részt jelentős mértékben felgyorsítja az erek ligasure eszközzel való lezárása, amely egyben sokkal kisebb vérzést is eredményez, továbbá gyakran hatékonyan segíti elő a minél kisebb seben történő operációt. Ez utóbbi egy részről gyorsabbá és jobbá teszi a sebgyógyulást, ezzel lerövidítve a lábadozási időt. Más részről kisebb seb zárása kevesebb időt vesz igénybe, ezért újra az időoptimalizálás részét képezheti.”

Szakdolgozatában pontos leírást találunk a forgóeszközök használatáról, mennyiségéről, valamint az ivartalanítások kivitelezésének leírásáról. Pontos számításokat végez a befektetett eszközök és megtérülésük arányairól, pontos árkalkulációkat végezve.

Olyan részletességgel olvashatunk magáról a nagylétszámú ivartalanításról és annak anyagi vonzatairól, amit más tanulmányban nem értünk el:

„A műtétre érkező állatokat a reggeli órákban vesszük be a rendelőbe. A macskák egyesével szállító boxban, a kutyák megfelelő méretű boxban vannak elhelyezve. A kutyák némelyikét pontos időpontra hozza a tulajdonos. Az állatvédő szervezetek jellemzően több állatot hoznak egy nap és vagy megvárják a munka végét, vagy elhelyezzük az állatokat. A tulajdonosok később, délután, megbeszélt időben jönnek az állatért. Mindez azt jelenti, hogy egy napon, körülbelül 9-14 óra között akár 8-12 ivartalanítás is történik, az állatok ivar és faj arányától függően. A ligasure jóvoltából a műtéti idő lerövidül, hiszen a lekötésekre szánt idő jelentősen csökken a műtéti technika miatt. Továbbá legfeljebb extrém feszes szövetek esetén van szükség második ember segítségére. Így az asszisztens nagyobb figyelemmel tud lenni az altatott állatra és a környezet többi feladatára, amivel már például a következő műtétre előkészülhet. A műtéti időre az alábbi becsült számításokat végeztem, szövődménymentes esetben:
Szuka kutya mérettől, kortól, ivarszervi állapottól függően 25-30 perc, nőstény macska: 20-25 perc, kandúr macska 10 perc és a kan kutya 15-20 perc.

A műtétek előtt és alatt az asszisztens feladata a műtétekkel járó teendők előkészítése, a steril műtéti eszközökről való folyamatos gondoskodás, a szennyezett szettek mielőbbi elmosása és sterilező készülékbe helyezése, a folyamatos takarítás, tisztántartás, az egyszer használatos készletek feltöltése.

Az állatvédő szervezetek számára, továbbá az általuk fizetett lakossági ivartalanításokra egy jóval kedvezményesebb árat adtam. Ez egyben tükrözi az elmúlt két évtizedben végzett állatvédelmi jelenlétemet, a szervezetekkel való jó kapcsolatot, továbbá az egész folyamat bevezetését is, amely során egymás irányába maximálisan elköteleződhetünk. Közép-hosszú távú terveim alapján ez a bevezetés a későbbi jó együttműködést is kellően megalapozza és hosszú távon, évekre tervezhetjük partnerségünket.