A döntéshozók, önkormányzatok lehetőségei
Munkánk során gyakran tapasztaljuk, hogy a településvezetők nem mérik fel megfelelően a kóbor állatok okozta problémát. Nem tudják, megfogalmazni, hogy a nem, vagy nem jól megfogalmazott célok, a nem átgondolt cselekvési tervek miatt a probléma nem fog változni. A célok nincsenek megfelelően tisztázva, és átgondolt cselekvési terv hiányában a probléma nem fog megoldódni.
Első lépésként tisztázni kell, hogy adott település mely területi egységében, részében, vagy egészében van jelen a probléma, mennyi és milyen egyedekből áll a kóbor állatállomány (faj, nem, kor, hány százaléka kóborló stb.), eddig milyen megoldásokkal próbálta az adott önkormányzat kezelni a helyzetet, és milyen eredményekkel. Lakossági szinten áttekintendő milyen intézkedések jelentek meg, milyen az adott település lakossági összetétele annak szociális helyzete alapján, milyen külső források vonhatóak be a megoldási lehetőségeket figyelembe véve (például helyi vagy közeli állatvédelmi szervezet jelenléte, kapacitásai, állatorvosi rendelők megléte, elérhetősége stb.).
A jogszabályok ismerete és a jog alkalmazása nélkül nem lehet megvalósítani egy sikeres programot. A településvezetők sokszor nincsenek tudatában annak, hogy a jegyző az első számú helyi állatvédelmi hatóság, aminek van jogköre a településen, és több lehetőség is a rendelkezésére áll. Ebből pár példát hozunk. Ennél sokkal szélesebb körben el tudnak járni. Egy sikeres program megvalósításához a jogszabályok ismerete és a jogalkalmazás elengedhetetlen.
A kóbor állat kérdés, közfeladat, ezért az állam hatáskörébe tartozik.
A magyar jogszabályi környezet európai szinten is kimagasló, de az állam aktív szerepvállalása nélkül ez önmagában kevés. Magyarországon a jogalkalmazás területén vannak a legnagyobb hiányosságok, ami akadályozza a hathatós kivitelezést.
A törvényi keretek lehetőséget adnak a kóbor állatok számának megfékezésére. Pár, kóbor állatokra alkalmazható jogszabályt kiemelve:
Büntető Törvénykönyv Állatkínzásról 244. § (1)1 szerint: aki b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az Állatvédelmi (1998. évi XXVIII.) törvény az állatok védelméről és kíméletéről törvényből kiemelve: 8. §2 Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos.
Ugyanezen törvényből: 48/A. § (3)–(4) bekezdése szerint: A települési önkormányzat kötelező feladata a település belterületén a kóbor állatok befogása.
A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény veszélyeztetés kutyával (147. §)3 tényállását: Aki a felügyelete alatt álló kutyát a) a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, b) póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja, c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön szállítja, d) élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre beenged, illetőleg bevisz, szabálysértést követ el.
A jegyző az általa közvetlenül igazgatott terület tekintetében arról értesül, hogy ha az eb a 41/2010. (II. 26.)4 Kormány rendelet 4. számú melléklete szerinti sérülést okozott, arról köteles írásban értesíteni a sérülés keletkezésének helye szerint illetékes járási állategészségügyi hatóságot.
Anyagi forrás lehetősége
Átv. 2. § (1)5 Az e törvény szerinti állami feladatok ellátásának, valamint az önkormányzati feladatok támogatásának állami pénzügyi forrásai:
a) a központi költségvetésben állatvédelemre előirányzott pénzösszegek,
b) az állatvédelmi hozzájárulás,
c) az állatvédelmi bírság.
(2) Az állatok védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához állatvédelmi hozzájárulást kell fizetni. Az állatvédelmi hozzájárulásra kötelezett termékek körét, a hozzájárulás mértékét, valamint fizetésének és felhasználásának szabályait külön törvény állapítja meg.
Ebösszeírás
Átv. 42/B. § (1)6 […] a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez.
Ivartalanítás lehetősége
Átv. 42/D. § (1)7 A közigazgatási szankció kiszabása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint az állatvédelmi hatóság
d) elrendelheti az eb ivartalanítását.
Immunizálás
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 13. §8 Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
Egészséges populáció
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 16. § (3)9 A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
Azonosíthatóság
41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 16. § 10)10 Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.
(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a járási állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi.
(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a szolgáltató állatorvos köteles jelentést tenni a járási állat-egészségügyi hatóság felé.
A kóbor állat problémát sikeresen kezelő országokban az állam kulcsszerepet vállal annak megoldásban, az alábbiak szerint:
- A szabályozási környezet megteremtése mellett ellenőrzik a jogszabályok betartását és azok mulasztása esetén szankcionálnak.
- Állatkínzások esetén a fokozatosság elvével szemben a súlyosabb büntetési tételeket szabják ki, így azoknak valódi erejük van.
- Az állam végrehajtja a kiszabott büntetést és későbbiekben is felügyeli azt.
- Folyamatos tájékoztatást végeznek a tudatos állattartással kapcsolatban.
- Finanszírozzák a teljes szektort.
- A gazdátlan állat állami probléma, a gondoskodásért normatív támogatást kapnak a civil szervezetek, gondozást vállaló intézmények.
1 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv
2 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800028.tv
3 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200002.tv
4 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor
5 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800028.tv
6 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800028.tv
7 1998. évi XXVIII. Törvény az állatok védelméről és kíméletéről, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800028.tv
8 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor
9 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor
10 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról, link: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000041.kor
